A Progressive Dairy magazinban megjelent, szerzői névvel ellátott cikkében Terry Canning, a CattleEye vezérigazgatója azt vizsgálja, hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a tehenek sántasága elleni küzdelmet. Kifejti, miért becsülik alá gyakran ezt az állapotot, milyen súlyos következményekkel jár ez a gazdaságok jövedelmezőségére és az állatok jólétére nézve, valamint hogy a mesterséges intelligencián alapuló felismerő rendszerek hogyan segítik a gazdákat abban, hogy a problémákat hetekkel korábban észleljék, mint az emberi szem. A cikk először 2025. augusztus 4-én jelent meg a Progressive Dairy-ben, link: itt.
A sántaság gyakran észrevétlen marad, pedig a tejelő állományok egyik leggyakoribb egészségügyi problémája. Az AI-alapú felismerő eszközök segítségével a gazdaságok korábban felismerhetik a pataproblémákat, és hatékonyabban kezelhetik azokat.
A sántaság az ország tejelő állományának átlagosan 20–30%-át érinti. Még akkor is, ha minden nap szemrevételezi a teheneket, könnyen elkerülheti a figyelmét egy enyhe sántítás vagy a járás apró változása, különösen ahogy az állomány mérete növekszik. Sok gazdaság alábecsüli ezt a kihívást, azt gondolva, hogy állományuk csupán 5–10%-a sántít, miközben a valóságban ez az arány inkább 20–25% körül mozog. Itt jön képbe a mesterséges intelligencia (AI) által végzett felismerés – amely olyan jeleket is észlel, amelyeket az emberi szem könnyen figyelmen kívül hagyhat.
Ha nem kezelik, a sántaság jelentősen ronthatja a jövedelmezőséget, ami alacsonyabb termelést, szaporodási problémákat és egyre növekvő állatjóléti aggályokat eredményezhet. Átlagosan egy-egy sántasági eset 336,91 dollárba kerül, amelynek legfőbb oka a digitális dermatitis (DD) – ez 100 dollárral többe kerül, mint a többi kiváltó ok. Minden olyan héten, amikor egy tehén sántít, az a gazdának 13,26 dollárba kerül.
Ha kizárólag a szaporodást vesszük figyelembe, akkor a sántaság csökkentésével négyszer nagyobb az esély arra, hogy a teheneket 150 napon belül újra fedezzék. A sántaság csökkentése mindenki számára előnyös, és a mesterséges megtermékenyítés utáni sántaság-felismerő rendszerek meggyőző megoldást kínálnak erre a folyamatos kihívásra.
Hogyan működik?
A sántaság felismerésére szolgáló mesterséges intelligencia-rendszerek egy egyszerű biztonsági kamera segítségével valós időben automatikusan figyelemmel kísérik a tehenek mozgását – nyakörv vagy lépésszámláló használatára nincs szükség.
A tehenek kijáratának sávja fölé felszerelt szokványos biztonsági kamera minden tehénről felvételt készít. Képzelje el úgy, mintha arcfelismerésről lenne szó, csakhogy az állat fejéről. A mesterséges intelligencia algoritmusai a felhőben elemzik az adatokat, beleértve a háttartást, a lépéshossz változásait, a járási sebességet, a fej bólintását és a mozgás aszimmetriáját. Ezután mozgásértékelést készít, és az eredményeket közvetlenül az Ön okostelefonjára vagy az állománykezelő rendszerébe küldi.
A telepítés után a rendszernek körülbelül hét napra van szüksége ahhoz, hogy megtanulja felismerni az egyes teheneket testalkatuk és szőrzetmintázatuk alapján. Az első néhány kör során a fejőházbeli azonosítást használja a tehenek és adataik összekapcsolásához.
A rendszer beüzemeléséhez általában 300–400 dollárba kerül a hardver. A telepítés után a rendszernek körülbelül egy–két hétig háttérben kell futnia, mielőtt elkezdené az eredmények elemzését. A beállítás után a gazdaságok a legtöbb ilyen mesterséges intelligencia-technológia esetében tehenenkénti havi előfizetési díjat fizetnek.
Egy gazdaság tapasztalatai
Egy délnyugati tejgazdaság, ahol 5 000 tehén állt, mesterséges megtermékenyítéssel működő sántaság-felismerő rendszerhez fordult, miután állatorvosuk kijelentette, hogy az általuk gondozott tehenek patáinak állapota a legrosszabb az összes általa kezelt tejgazdaság közül. A gazdák komolyan vették ezt a visszajelzést, és elhatározták, hogy javítanak a helyzeten. A szőrös szemölcsök és a fehérvonal-betegség jelentették a legnagyobb kihívást – különösen a nyári hőség után, amikor a hőmérséklet elérheti a 120ºF-ot.
A rendszer telepítése előtt betartották az összes szokásos patahigiéniai előírást, beleértve a lábfürdőket és a rendszeres patakápolást is. A fejőszemélyzet és a teheneket terelő munkatársak kiválogatták a sántító teheneket, a kórházi személyzet pedig elvégezte a patakápolásukat, majd visszavitte őket a karámjukba. Minden tehenet a fejés leállítása során is megkaptak.
Az AI-rendszernek köszönhetően ez az állománykezelő úgy érzi, hogy jobban kézben tartja az állomány egészségi állapotát. Jelenleg hetente körülbelül három napon vágják a tehenek patáit. Az AI-alapú felismerő rendszer által generált sántasági pontszám alapján kiválaszt egy 20–30 tehénből álló listát. Az adatok átkerülnek az állománykezelő szoftverbe, így a tehenek adatai könnyen összehasonlíthatók egy helyen.
Az adatok segítenek nekik abban is, hogy eldöntsék, egy-egy tehénnek hosszabb szárazidőre van-e szüksége, valamint a selejtezési döntések meghozatalában is. A súlyosabb sántasággal küzdő, alacsony tejtermeléssel rendelkező és több szoptatási napot (DIM) eltöltött teheneket nem küldik a szorítóba, hanem selejtezik őket, mielőtt állatjóléti problémát okoznának.
Íme a legszembetűnőbb fejlesztések, amelyeket a rendszer két évvel ezelőtti bevezetése óta tapasztaltak:
A csapat több tehén patáját is meg tudja vágni, miközben azokat csoportokba válogatják, ahelyett, hogy megvárnák, amíg az egyes tehenek egyenként kilépnek a fejőházból.
A szoftver olyan problémákat is észlel, amelyek az emberi szem elől elkerülnek – így még a sántaság kialakulása előtt korrekciós vágásokat lehet végrehajtani.
A korai felismerésnek köszönhetően gyorsabban tudnak reagálni a sántító tehenekre, és kevesebb a súlyos eset.
Jelentős javulást tapasztaltak a paták egészségi állapotában, ami jobb tejtermelést, szaporodást és hosszabb élettartamot eredményez.
Kevesebb tehenet selejteznek sántaság miatt, és az állomány általános stresszszintje is alacsonyabb.
Összességében ez az állományvezető úgy érzi, hogy jobban kézben tartja az állomány egészségét és az állatok jólétét, és örömmel látja, hogy ez javuló tejtermelésben, szaporodási eredményekben és hosszabb élettartamban nyilvánul meg.
A sántaságfelismerésre szolgáló mesterséges intelligencia-rendszerek egy egyszerű biztonsági kamera segítségével teszik lehetővé a tehenek mozgékonyságának kézmentes figyelemmel kísérését – nincs szükség nyakörvre vagy lépésszámlálóra. Az ábra forrása: GEA.
A befektetés megtérülése
A mesterséges intelligencián alapuló sántaság-felismerő rendszer felhasználói a csordában előforduló sántaságok számának jelentős csökkenéséről számolnak be. A rendszer akár négy héttel korábban képes azonosítani a sántító teheneket, mint az emberi szem – így segítve a gazdaságokat abban, hogy a problémákat még azelőtt kezeljék, hogy azok krónikussá válnának.
Az a képesség, hogy a sántaságot ugyanolyan pontosan, vagy akár még pontosabban is felismerje, mint egy állatorvos, már önmagában is elegendő indok a befektetés megtérüléséhez. Az igazi értéke azonban abban rejlik, hogy minden fejés alkalmával minden tehenet felmér. Ez a folyamatos megfigyelés több adatot és nagyobb pontosságot biztosít, mint az a pontszerű sántaságértékelés, amelyet manapság a legtöbb gazdaság alkalmaz.
Még a kis javulások is nagy változást hoznak. Ha az állományban a sántaságot csupán 10%-kal csökkentjük, az kevesebb kezelést, kevesebb selejtezett állatot és több, az állományban hosszabb ideig maradó tehenet jelent. Ez pedig több tejet jelent a tartályban, jobb szaporodási teljesítményt, valamint kevesebb időt igényel a sántító tehenek kiválogatása és kezelése.
Mivel a rendszer a háttérben fut, és integrálódik az állománykezelő szoftveréhez, következetes, nyomon követhető eredményeket kap, anélkül, hogy növelné a csapat munkaterhelését.
Egy újabb pár szem bevonása
A sántaság kezelése az egyik legnagyobb folyamatos kihívás a tejtermelésben – de nem kell, hogy ez egy „vakfolt” maradjon. A mesterséges intelligencia segítségével történő felismerés további betekintést nyújt, így a problémákat korábban azonosítja, és lehetővé teszi az állomány egészére kiterjedő, átgondoltabb döntéshozatalt.
A tehenek mozgásának jobb nyomon követése és a patakápolási feladatok egyértelműbb prioritásainak köszönhetően megelőzheti a lehetséges problémákat, és így biztosíthatja a termelékenységet, a szaporodást és az állatok jólétét. Ha készen áll egy proaktívabb megközelítésre, érdemes megismerkednie a mesterséges intelligencia (AI) nyújtotta lehetőségekkel.
Aggódsz a mesterséges intelligencia miatt?
Igen, a mesterséges intelligencia bonyolultnak tűnhet. De a háttérben dolgozik, hogy megkönnyítse a munkádat.
Az AI-alapú sántaságfelismerés esetében egy egyszerű, könnyen kezelhető lista jelenik meg. Ez megváltoztatja az állománykezelés módját – így inkább az eszközre támaszkodhat, és kevésbé a csapat tagjainak szemére.
Ahelyett, hogy kézzel kellene összeállítania a patakápolási listákat, a rendszer automatizálja ezt a folyamatot, és nyomon követi a paták egészségi állapotának időbeli alakulását, így átfogóbb áttekintést nyújtva a döntései meghozatalához.
Mire képes még az AI-alapú felügyelet?
Ugyanez a sántaság-figyelő rendszer a testállapot-értékelési pontszámokat (BCS) is képes nyomon követni. A feladat automatizálásával a mesterséges intelligencia következetes és objektív módszert kínál a BCS nyomon követésére, anélkül, hogy ezzel többletmunkát jelentene.
Nincs szükség további beállításokra, mivel a rendszer a már meglévő kamerákat és infrastruktúrát használja. A BCS-elemzések automatikus rendelkezésre állásának köszönhetően finomhangolhatja az adagok összetételét és az etetési stratégiákat, így hatékonyabban kezelheti a költségeket és támogathatja a tejtermelést. Idővel az egységes értékelési rendszer segíthet a táplálkozási vagy szaporodási problémák korai felismerésében is.
